"Köszönet minden egykori és jelenlegi zenésztársnak, hogy segítettek életre kelteni a dalokat, és megvalósítani ezt az álmot.
De mindenekelőtt köszönöm Neked, hogy hittél bennem mindig."
ISTENES ATTILA
ÉNEK // GITÁR
CSIBRA MÁRTON
ÜTŐS HANGSZEREK
SÁRKÖZI LÁSZLÓ
BASSZUSGITÁR
Kamaszkorom óta gitározom és írok dalokat. Ennek eredményeként 2001-ben alapítottam meg első komolyabb zenekaromat Álomcsapda néven. A ”romantikus rockzenét” játszó, három lányból és két fiúból álló csapattal első szárnypróbálgatásaink budapesti klubokba és vidéki fesztiválok színpadaira repítettek minket. Ennek köszönhetően Tóth Vera és a Zanzibár előtt is léphettünk színpadra. Bendik Viktor lélekbemarkoló zongorajátékával a dalszövegek csodás harmóniában igazi álomvilágba kalauzolta hallgatóságát. Rövid működésünk alatt közel 30 dalt, 2 koncert felvételt és egy koncertvideót készítettünk el. A 2005-ös kiválásomat követően még kis ideig működött a zenekar, így dalaim eljuthattak a Dürer klub és az A38 színpadára is.
Kicsit később újfajta zenei vizekre eveztem, aminek gyümölcseként 2009-ben Balázs L. Egon zeneművész segítségével elkészítettem a 7 dalt tartalmazó Rázd ki Magad a Porból! c. lemezt. A Renáta zenekar néven futó projekt hanganyaga nagyon változatos lett, hiszen a pop,rock, jazz és klasszikus zenei elemek is teret kaptak a dalok hangszerelésekor. A lemez 1200 példányszámban jelent meg, aminek anyagával bejártuk az ország összes javító-nevelő intézetét is. A lemez Élj Tisztán c. szerzeményét egy jótékonysági kampányban Kovácsovics Fruzsina énekesővel is elkészítettük, amihez videoklipet is forgattunk.
Az ezt következő időszakban egy Gospel zenekar gitárosaként és később vezetőjeként működtem közre, aminek egyik gyümölcseként született meg Kovács Péter zeneszerző hangszerelésével a Jövök Hozzád c. spirituális szerzeményem stúdiófelvétele is.
2014-ben megalapítottam a Simon Templart amelyet a lendületes rockzene, gondolatébresztő szövegcentrikus dalok jellemezték. Dinamikus előadásmódunk első találkozásra is magával ragadta közönségét. Közösségi oldalunkon ez a jelmondat volt olvasható: "Nem a mi ötletünk, nem mi vagyunk az elsők, nem mi kezdtük el, de csatlakoztunk A Szeretet Forradalmához! Mert elérkezett az idő, az egész világot felrázó ébresztőre. Mi vagyunk A Szeretet Forradalma!" Bemutatkozó albumunk Kiss Petya zeneszerző- gitáros segítségével, szerzői kiadásban 2015-ben A Szeretet Forradalma címen jelent meg. A 11 dalt tartalmazó korong elkészülését és néhány tagcserét követően hamar beindult a banda és havi rendszerességgel koncertezni kezdtünk rock klubokban, romkocsmákban és vidéki koncerthelyszíneken egyaránt. Az utcabálok, fesztiválfellépések, riportok és promóciók tarkított koncertek mellett folyamatosan készültek az új dalok is, aminek következményeként 2016-ban rohamléptekben megjelent a 14 dalt összefoglaló A Szökevény c. második albumunk. Az anyag egyik érdekessége, hogy az album összes dalához készült videó is. A Szökevény c. album kapcsán az írott és az elektronikus sajtóban is többször megfordultunk, kedvező kritikákat bezsebelve. Ezeknek hatására egy exkluzív akusztikus koncertet is adhattunk a BalatonNet fesztiválsátrában is.
A 2017-es évet az ST szüneteltetésével új zenei megoldások formába öntésével kezdtem, hiszen az elmúlt évek során rengeteg olyan dalom született, ami eddig nem illett bele egyik zenei projektembe sem. Legnagyobb szerencsémre összetalálkoztam néhány régi és új jó baráttal, akikkel megalakítottuk az Álmodóvár zenekart. Igen, nem csalás nem ámítás, három lány és én alkottuk a csapatot. Hegedűvel, akusztikus gitárral és női énekekkel lett a hangzás egyedi, a megjelenésünk pedig elragadó. :)
Így érkeztünk meg 2018-hoz, amikor is megkezdtem a Simon Templar zenekar újjászervezését. Ennek az álomnak a gyümölcsét láthatjátok, hallhatjátok ezen az oldalon is. Ettől az időszaktól kezdve, már a Rejtjelek stúdió névre keresztelt dolgozószobámban, magam hangszerelem és rögzítem a dalaimat. Ilyen körülmények között készült el 2018-ban a Szívszervíz és 2019-ben a Szép remények albumunk is. Ezekkel együtt, szerzői kiadásban eddig 5 albumon jelentek meg dalaim. Ezeken kívül még akad néhány album nélküli vagy éppen másoknak írt szerzeményeim is.
Ja, és a hangszerek! :) Kamaszként kezdtem el zongorázni és gitározni tanulni, autodidakta módon. Aztán néhány alkalommal ellátogattam zenetanárokhoz is, de nem hagytak bennem túlságosan mély nyomot. Az első néhány akkord elsajátítása után, egyből elkezdtem saját dalokat írni. Az első évek próbálkozásának eredménye a Szép remények című dalom is.
Megszállottan gyűjtöm és kutatom a különleges hangszereket. Így akadtam rá, az Acme nevű sípra is, amit talán csak én használok a szerzeményeimhez.
A családi legenda szerint, amikor nővérem otthon elkövette azt a hibát, hogy hegedűn a Parasztkantátát gyakorolta, én már/még óvodás Marciként fejhangon ezt ordítottam: "Hamiiiiiiiiis!"
Alsós voltam, amikor a nyolcvanas évek gazdag hazai poppalettáján kedvenc színre találtam a Hungária együttesben, aminek egyenes következményeként Fenyő Miki akartam lenni. Ennek megfelelően az általános iskolai farsangon piros-fehér csíkos nadrágban, napszemüvegben, műanyag gitárral és megfelelő helyre tekert kazettás magnóval jelentem meg, de a velejéig hiteles performansszal is csak második lettem vmi tündérke vagy angyalka mögött, ezért bosszúból átpártoltam a Dolly Rollhoz (nem...).
Aztán zeneiskolában hosszú évekig klasszikus gitárra és szolfézsra jártam, így néhány hangot és ritmusképletet felismerek, és a nevén is tudok nevezni.
Hanxeres ambícióim gyengültével, állandó focizás mellett (serdülő korom óta napjainkig is igazolt nagypályás labdarúgó vagyok), már fiatal felnőtt koromban egy évtizeden át klubok és rendezvények lemezlovasa voltam, szóval tudom, mi a sláger, ezért is örültem, amikor kiderült számomra, hogy a Simon Templar zenekar dobost keres, ráadásul engem :-)
Hohó, de eddig szó sem volt dobról! Nos, a húszas éveim közepén egy pszichodráma csoportban rájöttem (újra), hogy márpedig élőzene kell, és hangszer kell, és én valójában dobolni akarok...
Égi rendelésre megismertem Horváth "Tojás" Gábor jazz-zongoristát, és az ő zenekara, a Transform Quintet dobosa, Gálfi Attila nebulójaként próbálgattam szárnyaimat évekig. Tulajdonképpen egészen addig, amíg nagyon közeli barátok nem lettünk, úgy már nem lehetett ezt folytatni. Viszont gyerekkori haverjaimmal ekkor már csináltunk sufni szinten egy Rakenez-t (visszafelé zenekaR…), majd egy Tócsán átugorva jött az Angel's Visit banda és az első rendesebb fellépések (pl. Zenemplén fesztivál).
Ez idő tájban lett egy angyali fiatal feleségem és hirtelen marha sok gyerekem, úgyhogy a már igazán komolyan vett saját projektet egyszer-kétszer-háromszoros apaként navigáltam hosszú éveken át, ez volt a Szerda zenekar. Önirónikusan szólva egy teljesen közönségidegen, nehezen kategorizálható, amolyan instrumentális kísérletező poprock formáció volt, ehhez képest többször is játszottunk olyan helyeken mint az Alcatraz, Dürer Kert, Fészek Klub, Gödör Klub vagy a Városligeti Sörsátor.
Az évek alatt a motivációm egyre csak nőtt a szakmai/technikai elmélyülés iránt, és megtaláltam magamnak az alapvetően egyébként jazzre szakosodott ETŰD zeneiskolát, ahol a kedves idős jedi mester, Nesztor Iván koordinálta tovább végtagjaim és formálta gondolkodásom. Időközben pedig a zenekari gyakorlatokon az énekesekkel és egyéb hanxeres tanoncokkal óhatatlanul megalakult a tiszavirág életű Vamp Babies. Az időszak nagy élményei a fellépések a Budapest Jazz Clubban és a szombathelyi Lamantin fesztivál és tábor.
A közelmúlt és napjaink zenélése számomra pedig már a GEP, az Ismeretlen és a Kispéntek, illetve végül, de nem utolsósorban ebben a formációban teljesedik ki. Helló, Simon Templar!
FEGYVERNEKI ATTILA
BILLENTYŰS HANGSZEREK
14-15 éves koromban sodort a szél egy zenekarhoz, akikkel technikusként kezdtem ismerkedni a hangszerekkel, hangtechnikával és a próbák, koncertek hangulatával. Mondanom sem kell, beszippantott e sok tapasztalás. 16 éves koromban kaptam az első hangszerem, és szülővárosomban, Miskolcon kezdtem billentyűsként zenélni (Doors emlékzenekar, Illúziók együttes....)
1998-ban költöztem végleg Budapestre, és tagja lettem a Grant zenekarnak, ahol 8 évig játszottuk a saját dalok mellett a 80-90-es évek külföldi rock slágereit. Ezt követte egy újabb 8 éves periódus az alter-rock Virgo formációban. Itt a feldolgozások mellett már saját album és klippek is készültek.
Ezt követte a Generális Rock Band, ahol nagyon szép éveket volt szerencsém eltölteni remek zenésztársakkal, sok-sok koncerttel gazdagodva.
Több kisebb-nagyobb projectben működtem közre azóta, számomra új stílusokban, műfajokban volt alkalmam dolgozni. Mindegyik kihívás volt, melyekből építkezni tudtam, így nem is sorolnám fel az összeset, nehogy kihagyjak valakit mert a legkisebb feladatokért is hálás vagyok.
A Simon Templar mellett az Absolute zenekarnak vagyok a tagja.
Nagybőgőn és basszusgitáron játszom.
Zenei pályafutásom 6 évesen kezdtem, amit egészen 18 éves koromig klasszikus zenei tanulmányokkal folytattam, nagybőgővel. Menet közben szerettem bele a basszusgitározásba.
Az évek alatt nagyon sok zenekarban játszottam főleg a keményebb stílusban, de megfordultam a jazz,a blues, és az alternatív zenei világban is.
Játszottam pl: Neurotrend, Body count tribute band, Kódolatlan álmok zenekar. Ahol mostanában még előfordulok az az Etnorom és a Wannabe zenekar.
Zenéltem Kínában, Izraelben, Oroszországban és Európa szinte mindegyik országában.
Kedvenc zenészeim, zenekaraim: Weather Report, Chick Corea Electric band, Dream Theather, Jinjer
FLÓR GÁBOR
SZAXOFON
Kromatikus harmonikán, szaxofonon és gitáron játszom. Tizennégy éves koromban kezdtem ismerkedni a harmonikával, és mint oly sokakra, rám is döntő hatással volt a Volt egyszer egy vadnyugat című film. Első hangszerem egy Hohner Piccolo C volt, melyet hosszas rábeszélés után vásárolt édesanyám a ma már csak emlék budai Skála áruházban. Középiskolai tanulmányaimat a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában végeztem, ahol ebben az időben nagy népszerűségnek örvendő blues zene többekre meghatározó hatással volt. Bár szerettem, és ma is szeretem a blues muzsikát, hamar elkezdtem kacsingatni más stílusok, legfőképpen a jazz felé. Először fuvolázni tanultam, majd Charlie Parker és Paul Desmond muzsikájának hatására szaxofonozni kezdtem. Pap József tanár úr tanítványa voltam a Postás Zeneiskolában, aki megalapozta jazz-ismereteimet és zeneelméleti tudásomat is. Aztán hamar elkezdtem kromatikus harmonikán tanulni, majd játszani. Mivel mindig szerettem volna gitározni, egy lazább időbeosztású korszakomban elkezdtem gitározni, majd nem olyan régen (egészen pontosan a pandémia alatti kényszerű otthon tartózkodás idején) az öthúros banjo is bekerült a hangszereim közé.
Zenei pályafutásomat a Hmmm... zenekarban kezdtem, nagyjából egy hónapja volt szaxofonom, amikor felléptünk az Almássy téri Szabadidőközpontban. Alapító tagja és vezetője voltam a 80-as, 90-es évekbeli alternatív zenei mozgalom népszerű együttesének, a Wei Wu Wei-nek, mellyel két lemezem (Ablak egy Tájra, Későre jár) jelent meg. Eközben (a Wei Wu Wei tagjaival) létrehoztuk a Wee Dot nevű mainstream jazzt játszó együttest. A zenekarral nyertünk különdíjat jazzversenyen, magyarországi koncertjén előzenekara voltunk Ginger Baker együttesének, részt vettünk az összes nagyobb magyar jazzfesztiválon, rendszeres szereplői voltunk a magyarországi jazzkluboknak, élő koncertet rögzített velünk a Magyar Rádió, valamint több rádiófelvételt készítettünk. 1995-ben Blue In Blue Out címen megjelent hanghordozónk az első magyar szájharmonika-jazz kiadvány, Offspring című szerzeményem pedig a Harponic Movements harmonikás válogatás-lemezen hallható. Noémi Bárkája néven működött klezmer-jazz zenekarom, amivel sajnos nem készült lemez (két lemeznyi anyag maradt fiókban, majd talán egyszer...). Flór Gábor Harmonica Summit nevű zenekarommal két lemezt készítettem, az egyiken híres jazz standardek, a másikon Django Reinhardt szerzeményei hallhatók, ezeken kromatikus szájharmonikán játszom. Szaxofonosként tagja voltam Halmos Vilmos Sparking nevű jazz zenekarának. Valaki Alfonz néven Seres Péterrel alapítottunk art-pop zenekart, ami jelenleg alvó állapotban van, remélhetőleg egyszer felébred. 2004-ben alapítottam a Hot Club of Hungary zenekart, ahol manouche swinget játszunk, itt ritmusgitáron, szájharmonikán és néha szaxofonon közreműködöm. Három lemezünk jelent meg, játszottunk nagy hazai jazzfesztiválokon és sok külföldi meghívásnak is eleget tettünk.
Több zenekarban működtem közre vendégként szaxofonnal (Palermo Boogie Gang, Satöbbi, Ladánybene 27, Tragédia Dell Arte, Kreol Sikoly), szájharmonikásként felléptem mindkét, a Magyar Rádió által rendezett és rögzített Jaco Pastorius emlékkoncerten. Szaxofonon és szájharmonikán játszom két dalban feLugossy Laca és a Poszthús: Nyaralj ködben a mirákulum szájton című lemezén.
A zenélés mellett írtam zenekritikálat a Zenészmagazinnak, a Momus című zenei szaklapnak és a JazzMa oldalnak, valamint szerepelnek írásaim a 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz és a . Csak a Zene című könyvekben.
A Simon Templar zenekarral 2023 novemberében találkozott az utunk, és nagyon örülök, hogy ilyen jó társaságban, ilyen jó hangulatú zenéhez járulhatok hozzá a játékommal.