JÚNI, JÚLI, AUGUSZTUS
Féltem, hogy itt hagysz védtelen
Az élet sója íztelen, keserű szívem
Féltem, hogy ha nem láthatlak már
Mit ér a sok-sok mutatvány, min annyit mulattál
Júni, júli, augusztus. Vissza hozzád
Júni, júli, augusztus. Hab a tortán
Júni, júli, augusztus Jó vagy velem
Utóirat, hogy szeretem
Egyszer tudom, majd visszatérsz
De kérlek, addig ne menj még, míg megszokom, ha nem lennél
Élek, de nem élet nélküled
Úgy megosztanám veled, felnőtt szívem mit szeret
Júni, júli, augusztus. Vissza hozzád
Júni, júli, augusztus. Hab a tortán
Júni, júli, augusztus Jó vagy velem
Júni, júli, augusztus Őt keresem
SZÍVSZERVÍZ
Várunk, várjuk, hogy elmúljon a hideg
Várunk, hogy elálljon az eső
Várunk, hogy erősek legyünk,
hogy jobb helyen legyünk
Várunk, várjuk, hogy elmúljon a bánat
Várunk, hogy eljöjjön a nagy nap
Várunk, hogy megbocsássunk,
hogy megbocsássanak
Várunk, várjuk, hogy kisüssön a nap
Várunk, hogy elteljen ez a hét
Várunk, hogy elfelejtsük,
hogy viszontlássuk még
Várunk, várjuk, hogy megmerjük tenni
Várunk, hogy eljöjjön az igazi
Várunk, hogy elmehessünk,
hogy beváljon a tervünk
Várunk, mindannyian mást
Repül az idő szemlátomást
Pedig a kezünkbe volt,
csak a pillanatnak szólt
Várunk és ez kitölti életünk
Évek illannak el velünk
S közben szépen lassan eltelik életünk
A szívszervíz nyitva vár
Hallgasd a szeretet színfóniát
Vissza, visszahúz hozzád
a sóhajok hídján
A szívszervíz nyitva vár
Szívtiprók hada ad munkát
Tudom, a szívedbe zársz
túl az óperencián
LOVE STORY
Mit is mondhatok Egy gyönyörű lányról ki itt hagyott
Mit is mondhatok arról a lányról
Ki szerette a Beatlest és Mozartot
Mit is mondhatok
Egy gyönyörű lányról ki itt lakott
Mit is mondhatok, legyen ő bárhol
Ki szeretett a szócsatázni velem
Várj, várj kérlek várj, maradj kicsim, kérlek még várj Em
Love story. Tetszik a neved Jenny
Love story. 24 év sem feledi
Love story. Sajnálom kimondottan
Mit is mondhatok
Egy gyönyörű lányról ki itt hagyott
Mit is mondhatok, legyen ő bárhol
Itt hagyta az összes kulcsot nekem
Várj, várj kérlek várj, maradj kicsim, kérlek még várj
Love story. Tetszik a neved Jeni
Love story. 24 év sem feledi
Love story. Sajnálom kimondottan
Hol ez a lány. Lépj tovább
Hol ez a lány. Ne sajnáld
Hol ez a lány. Jóéjszakát A
Love story., Love story.
Várj, várj kérlek várj, maradj kicsim, kérlek még várj
ÚGY KELL
Forró kalács az asztalon
Édes csók, álmos hajnalon, úgy kell
Mint a víz, ha szomjazom
Biztató mosoly az arcodon, úgy kell
Friss gyümölcs az ágakon
Kezed melege a vállamon, úgy kell
Mint a kenyér, ha dolgozom
Szemed fénye borús alkonyon
Úgy kell, úgy kell
Kell, hogy ölelj még
Engedj magadhoz
és szeress még, még, még
Kell, hogy ölelj még
Szorítsd a testem, hogy fájjon, mint rég
Tányér mellett két pohár
Lépted hangja mezítláb, úgy kell
Mint a vágy, ha hiányzom
Tested bája az ágyamon, úgy kell
Havas táj téli éjszakán
Szelíd sóhaj szád hajlatán, úgy kell
Mint a pléd, ha didergek
Forró testedben a lélegzet
Úgy kell, úgy
NINCS BAJ
Nincs baj, nem én vagyok egyedül
De érzem azt, hogy valaki odabent sír
Nincs baj, az élet egy röpke pillanat
S mint egy pillangó tova szál
Álmodom néha, szilaj, merész, fájó
De még is édes álmokat
Álmodom néha a legmerészebb,
legszebb álmokat F
S álmodom, hogy nincs határ
SZOMBAT ESTE
Szombat este van, kihagyhatatlan
Fesztelen a bál,
a szívem úgy kalapál
Mikor a ritmus végleg átjár
Én vagyok a DJ és kacsintok terád
Sláger gyanús a szám
Nyisd ki szemed, nyisd ki szád
Emeld kezed, mondj imát
Láss csodát világ
VISSZATÉRTEM
Nézz rám, visszatértem, hogy szóljak:
Milyen másként alakul a holnap
Ha hallgatsz most rám
Nézz rám, és fordíts hátat a múltnak
És ne féljél az újnak elmondani mi bánt
Öntsd ki a szíved
Itt és most várok rád
Az égen, őt kutatom, keresem
A képen, a felhők között s a téren
Szívemnek szerelmesét
Éjjel a parton, a csónakházban
A sorok közt, a nagyvilágban
Szívemnek szerelmesét
Nézz rám, visszatértem, hogy elhidd:
A történtek ellenére szép itt
Ha hallgatsz most rám
Nézz rám, és szálljon el az a bánat
Max szedem a sátorfámat,
csak mondd el mi bánt
MINDEN JÓ
Minden jó, na végre
Most minden jó végtelen
Minden jó fa a kertben
Csak jó gyümölcsöt terem
Hűvös alkonyatkor
Van, ki köztünk jár, és énekel
Sá lá lá lá lá lá
Nekem ez az éden kell
Élesztő, kelesztő
Hasadra süt a nap már
Élesztő, kelesztő
Én csak csüngök,
mint gyümölcs a fán
Ná, ná, ná
Hogy ha olyan lennék
Mint egy zöldfülű kisgyerek
Ne harapj meg kérlek
Még örülök, hogy érhetek
Minden féltett dolognál
Jobban őrzöm a szívemet
Hogy hol van az én kincsem
A fák közül meglesheted
És ha véget ér az álom
S felébred a nép
Felül az ágyában
Szomjazva Jézus szeretetét
NEM MONDHATOM EL
SENKINEK
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek
Amit nem mondhatok el senkinek,
Amit majd elmondok mindenkinek.
Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.
A szót, a titkot, a piciny csodát,
Fülébe súgtam, hogy add tovább.
Az egyik forró és piros lett tőle,
Ő is súgni akart: csók lett belőle.
A harmadik csak rámnézett hitetlen,
Nevetni kezdett és én is nevettem.
Még nem tudom, mit is mondhatNék
De úgy sejtem, örömhírt hoztam én.
Örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt
Állván tátott szemmel, csodára várván
REJTJELEK
Az arcod a szád, a szemed, a mosolyod
Az orrod, a füled, a hangod, a homlokod
Kezed, a lábad, a fejed s a tenyered
A titkaid, könnyeid, magányod, szereped
Az évek, a percek, az órák, a reggelek
Tavasz, a nyár, az ősz s az éjjelek
Nappal, a fény, az ünnep, a verseid
Könyvek a polcon, a szó s a tetteid
És most menni kell, aki szeret az nem felejt
Szívemben rejtem el, hogy itt voltál velem
Könnyek közt ébredek nélküled.
Talán, egyszer ott leszek veled
Szívem szíveddel kalapál,
odaátról midig vissza-visszavár
És ha majd az álmunk véget ér,
együtt leszünk te és én
Ezek a rejtjelek. Hova rejtselek
A jóságod, hálád, szerencséd, örömöd
A barátod, testvéred, apád s a szeretőd
A tisztelet, béke, a hit s a szeretet
Bölcsesség, türelem, a remény s a becsület
Az ablak, a ház, a tested, a templomod
Az ajtó, az ágy, a munkád, az otthonod
Érzésed, alázat, bátorság, igazad
A tudás, a zene, a hűség s az akarat
SZÉP REMÉNYEK
Most elindulok az úton
Mely a semmiből
ki tudja hova vezet
Hogy meddig sodor az ár s hogy mi vár rám
Ne kérdezd, még nem tudhatom
Nem érthetem, még nem
De a kérdést felteszem
Hogy hova vezet ez az út velem
Szép remények el ne hagyjatok
Tavaszt sóhajt a táj
És virágszirmokat hint a világ
Szép reményeim mind-mind
Nézd, újra üzen a táj
És ha mindennek vége még
Ne hidd, hogy elbuktál
Szép reményeink égen és földön
Szórd ránk sugaraid
És ha eljön az ősz, nyugtatnak szavaid
Számtalan éjszakám ráment
Hogy megfejtsem a titkomat
Hogy ki vagyok én
ezen a végtelen földtekén
Hogy ki van velem híven
S meddig tart ez a küzdelem
Ó Istenem, igen
De a kérdést felteszem
Hogy hova vezet ez az út velem
VEGYÉL KOMOLYAN
Akkor még nem volt laptop sem
Nem volt projektor, hogy falra vetítsen
Nem volt még tévé s ügyvédje
Hogy beszóljon neked, mit tett meg érted
Akkor még polaroid sem volt
Előhívott a sötétkamrából
Kevesen látják élesen, tisztán
Keskeny út visz tovább
a moziknak vásznán
Nem kérek mást
csak 1 percet a szívedből
És ha veszed a lapot,
nem kell a lapát,
hogy meríts a hitemből
Én nem adok mást csak,
hogy halljad és, hogy lásd
Vegyél komolyan engem hiszen,
úgy sem tehetsz mást
Vegyél komolyan engem
Akkor még nem volt internet
De néhány baráttal a levelet elküldted
Winchester nélkül a próféta, író
Hadba szál, mert harc kell,
és a vesztes a kígyó
Akkor még nem volt metró sem
Nem volt repülő, hogy felfelé repítsen
Nem volt még BKV a drága
De Ő pártfogót küldött,
hogy te ne legyél árva
Most már minden másról szól
Dübörög a ház a dolby surround-tól
Próbálnak nekünk szent képet vágni
De tiszta szívvel rajtuk átláthat bárki
Kérlek zummolj ott a lényeg bent
S ne vessz el a hitelrészletben
Az öltöny alatt a mobilom táján
Forog a kamera, élete árán
SZÍVADÓVEVŐ
Szívadóvevő, Szívadóvevő
Minden olyan, mint régen
Kócos álmok a szélben
Úgy hív a fényes jövő: a Szívadóvevő
Szívadóvevő, Szívadóvevő
Minden olyan, mint régen
Kócosan állok a szélben
Úgy hív a fényes jövő: a Szívadóvevő
Szívadóvevő, Szívadóvevő
FELE SEM TRÉFA
Olvasd le az arcomról,
hogy igazat mond-e a szám
Hogy ez az e, amit mindig is vártunk
Vagy csak egy újabb tréfa talán
Ez az e az a pillanat
Ami mindörökre megmarad
És mosolyra görbül a szám
Amitől nem haragszom, csak szeretek
A kút mélyén is nevetek
És áldást szórok terád
Sá lá lá lá lá
Olvasd le az arcomról,
hogy igazat mond-e a szám
Hogy ez az e, amit mindig is vártunk
Vagy csak egy újabb tréfa talán
Ez az e az a szeretet
Amitől mindörökké nevetek
És betölti a szívem, ha fáj
Amitől nem harapok, nem ugatok
A szakadékból kiugratok
És áldást szórók terád
MÉG FÁJ
Még az arcomon érzem, ősz, tavasz és nyár
Búcsúcsókod a szélben mikor nyakon talált
Mosolyod nyomában elkápráztat a világ
Ámulok, ahogy dobban szívem a szíved táján
Még fáj a búcsúzás,
több sebből vérzik ez a nagy találkozás
A prérin át mosolyod nyomán szökik a szivárvány
Úgy vonz ez a vad kelet, úgy elfelejtenélek
Kék szemed felvillan oly parányi ég
Közös múltunk elillan, nézd, szökik a fény
A tárgyak körülöttünk lesik, hogy hol jártál
Csomagolsz lassan, lehet sejtik, hogy elhagytál
Tudom, elmúlunk egyszer és elmúlik a világ
A kereszt tűzében gengszter vagyok
s van az a vágy
Kíváncsian nézem, hogy a harcos meddig jut el
A pillanatnak örvend,
ha a szívnek a szíved felel
OTTAPUSZ PARDON
Ha tetném, mint Debussy
Egy polip lagzijára sietnék
Nincs vőlegény, ott lennék én
Én megpuszilnám, őt a tánc végén
Gyertek, gyertek, táncoljunk egyet
Nézd, milyen buli megy a kókusztejben
Ha tehetném, mint Debussy
Egy polip lagzijára sietnék
Mindegy mi van, hol a Rolling Stones
Én a helyedben kegyeim keresném
Karjaimban, elvesznék én
És a kókusztejben úgy megmártoznék
Gyertek, gyertek, táncoljunk egyet
Nézd, milyen buli megy a kókusztejben
Ha tehetném, mint Debussy
Egy polip lagzijára sietnék
Nem vagy szent, magányos lent
Széttárt karjaid közt nagy élmény / Győztük jön az újhullám
Szívre szív, így négyre nő a tét
A tintazacskód nekem Happy meal / Happy biznisz bizottság
Gyertek, gyertek, táncoljunk egyet
Nézd, milyen buli megy a kókusztejben
Ha tehetném, mint Debussy
Egy polip lagzijára sietnék
Egy polip lagzijára sietnék
Egy polip lagzijára sietnék
NEKEM BUDAPEST JÁR
Minden házszám jó. Minden utca szép.
A város felett sosem borult az ég
Egy lány fesztelen, csak úgy suhan szertelen
Minden könnycsepp jelentéktelen
Egy apró kereszt egy vaktérképen, semmihez sem hasonló
Talán a világűrből be sem fogható
Egy parányi pötty egy óriás folton, bennem ez a világ
De nekem Budapest jár
Egy híd összehoz. Egy séta a sétahajón
A szívem ketté szeli ez a folyó
Egy kislány felnevet, szerinte én vagyok a gyerek
Pedig ha tudná, hogy legbelül mit érzek!?
Nem tudhatom, másnak mit jelent
Nekem gyerekkorom, ide születtem
Ki gépen száll, annak térkép e táj
És én már tudom, hogy hol lakott itt Vörösmarty Mihály